Ady nyomában az Adysok 2

Az előző bejegyzésben megismerkedhettünk a Ady Endre szülőfalujával, szülőházával, és az iskoláival (Nagykároly és Zilah). Itt folytatjuk az életútját, főként Nagyváradra koncentrálva, mivel Nagyvárad volt az a hely, ahol újságíróként munkát kapott, és megszerette az írást, illetve megszerették az írását.

Elsőként az EMKE kávéházat mutatnám be, ami 1902 decemberében nyílt meg, és  nagyon hamar az újságírók és az irodalmat kedvelők törzshelyévé vált.

Ady Endre Nagyváradi tartózkodása során törzsvendég volt az irodalmi kávéházban, ahol fiatal újságírók, költők találkoztak, beszélgettek, hallgatták meg egymás műveit. Az ilyen összejövetelek egyik vezéralakja volt Ady, az itt töltött hosszú délutánokra pedig a kávézó falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Ahogy a tábla is mutatja 1908 tavaszán az EMKE kávéházban hozták létra a A Holnap” Irodalmi Társaságot, melynek  az alapító tagjai a hét író között volt Ady Endre is.

Azt is el kell mondani, hogy az Emkében ismerkedett meg Ady Endre Diósyné Brüll Adéllal, Lédaként emlegetett múzsájával.

A következő épület, amit bemutatok a Kanonok sor, amit az 1700-as évek közepén kezdtek építeni a székesegyházban szolgaló kanonok számára.  Több mint 100 évig épült, egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi. Tíz kényelmes lakás található benne.

Ez az az épület, amelynek kapcsán Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22-i számában megjelentette Egy kis séta című, nagy vihart kavart cikkét. Ebben egy kanonokot bírált, a politikában elfoglalt álláspontja miatt, majd párhuzamot vont a Kanonok sor lakói és a külvárosi szegénység között. A cikk miatt a Ady-t háromnapi fogházzal és 10 korona pénzbírsággal sújtották.

Az Ady Endre múzeum 1955-ben nyílt meg, a nagyváradi “Müllerei” néven ismert cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. A múzeum jelenlegi gyűjteménye egyrészt a zilahi Ady-gyűjtemény képezi, másrészt pedig az Ady Társaság tevékenységének köszönhető.

Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája, az Ady Endre Líceum, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Hosszú utat tett meg az “ősi schola” a több mint két évszázados története során. Az iskola 1990-ben vette fel az Ady Endre nevet, melyet azóta is büszkén visel.

Az utolsó település, amelyet bemutatok az Csucsa, és ott a Boncza kastély. Ezt a kastélyt Ady apósa (Boncza Miklós) építette a 19. század elején.  1915-ben  Ady feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát), és Csucsán, a Boncza kastély kertjében álló nyári lakban, az úgynevezett „Fehér házban” éltek, egészen Ady 1919-es haláláig.

Az épületet az özvegy eladta Octavian Gogának, román nacionalista író-politikusnak. Goga a kastélyon jelentős módosításokat hajtott végre, teljesen átépítette neobizánci stílusba.

Ma az épületcsoportban Octavian Goga Emlékmúzeum működik, ahol leginkább a névadó életéről, a román történelemben betöltött szerepéről találhatunk dolgokat.  Az udvar egy kisebb melléképületében pedig Ady-emlékszoba látogatható – román feliratokkal.

Nagy vonalakban sikerült  Ady útját bejárnunk.
Majd egy másik bejegyzésben megpróbálom “Ady szavaival” is körbejárni ezt az utat.